A béremelésről feketén-fehéren

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel a minimálbérről, a garantált bérminimumról és a járulékcsökkentésről. Számításaink szerint (lásd táblázatunkat) 2018-ban már a minimálbéresek is majdnem 92 ezer forintot kaphatnak majd kézhez, a szakmunkások viszont 120 ezer forint felett kereshetnek. Nem biztos viszont, hogy ezzel valóban mindenki kalkulálhat.

Vélemény Pécs város 2017. évi adó tervéről

Egy vállalkozói érdekképviselet vezetőjének egy adókoncepciót nem csak a vállalkozások szempontjából kell vizsgálnia, hanem a magánszemélyek szempontjából is. Mint vállalkozók, vállalkozás tulajdonosok, vállalkozás vezetők egyaránt magánszemélyek vagyunk. Nem beszélve arról, hogy valamennyi munkavállalónk magánszemély. Így Pécs MJ Város 2017. évi adókoncepciójának véleményezésénél a vállalkozásokat terhelő adók mellett érzékenynek kell lennünk a magánszemélyek adóterhére is. Különösen előnyös, ha egy adókivetésre jogosult szervezet úgy indítja a 2017. évi adókoncepcióját, hogy ez alkalommal nem tervez adóemelést. Ez a szándék különösen üdvözlendő. Főleg akkor amikor a koncepcióban elismeri, hogy „…a megyei jogú városok közül Pécs toronymagasan vezet az adómértékek számában, hiszen Pécsett 35 különböző adómérték került bevezetésre, míg a második helyen álló megyei jogú városnak mindösszesen 18 adómértéke van.” Az előzőek alapján a különböző „adómértékek”, adófajták jelentős csökkentése lenne indokolt. Az adókoncepció viszonylag részletes helyzetértékeléssel indul, amelyben a város azt igyekszik bemutatni, mennyire körültekintően adóztat. Az anyagból azonban az tükröződik, hogy Pécs vállalkozói, lakossága az országban a leg túladóztatottabb városi polgárok. Az építményadó adóalanyai, közel azonos lélekszámú, illetve jelentősen magasabb lélekszámú városokban lényegesen alacsonyabb.


Lakosok száma
Háztartások száma
építmény adó
egy adóalanyra jutó háztartások száma
egy háztartásra jutó adótárgyak száma
egy adóalanyra jutó lakosok száma
Adózók száma
Adótárgyak száma
Pécs
145 347
72 548
63 825
105 895
1,14
1,46
2,28
Debrecen
203 059
95 802
36 548
49 039
2,62
0,51
5,56
Szeged
162 621
80 702
11 245
17 415
7,18
0,22
14,46
Miskolc
158 101
76 770
19 467
24 792
3,94
0,32
8,12
Győr
129 568
58 981
16 048
20 527
3,68
0,35
8,07
(Az adatok között nem szerepelnek a vállalkozó adóalanyok illetve adótárgyak.)

Látható, hogy a város célja az adóteher minél szélesebb kőrbe való kiterjesztése. Az építményadó előírásban a Pécs csupán a hatodik helyen van, azonban nem ismert a többi város építményadó mértéke. Az adóztatott építmények – adótárgyak – száma több mint 2 szerese az utána következőnek. Az adóteher szétterítését támasztja alá, hogy Pécsett az 5 legnagyobb (ingatlan) adózó a teljes adóbevételnek csupán 7 %-át fizeti be, míg más városokban ez az arány 30 – 50 %. Igaz, hogy Debrecenben ez az arány még alacsonyabb.
Ami már közvetlenül a vállalkozásokra vonatkozik az az iparűzési adó összege. Az adókoncepcióban bemutatott városok közül Pécs a 11. helyett foglalja el, jelentősen elmaradva a közel azonos méretű városoktól. Ez két dologból következhet
A város a rendszerváltást követően soha nem rendelkezett olyan vezetéssel, amely megfelelő koncepciót tudott volna kialakítani a helyi vállalkozások megerősödése, jelentős vállalkozások ide vonzása érdekében, illetve, ha lett volna is valaha ilyen koncepció annak végrehajtását nem akarták. Ehhez a helyzethez vezetett az is, hogy Pécs bármely színű vezetői a város érdekében képtelenek megfelelő lobbi erőt kifejteni.
Valószínűsíthetően a város az egyes projekteken itt tevékenykedő vállalkozásokat alul adóztatja. Ennek különösen erős hatása van akkor amikor az elmúlt legalább másfél évtizedben Pécs MJ Város által megrendelt beruházásokat szinte 100 %-ban más megyében, leginkább Budapesten bejegyzett, tevékenykedő vállalkozások végezték.
Nagyon komoly gond, hogy az sem látható, hogy a 35 különböző jogcímen beszedett mintegy 8,5 milliárd Ft adóbevétel mire folyik el. Ebből a hatalmas beszedett összegből a helyi vállalkozások fejlesztésére érzékelhető mértékű forrás nem kerül felhasználásra. Miért kell ezt a kiemelkedően magas adóprést fenntartani, akkor amikor a város teljes adóságállományát a közelmúltban a kormány rendezte.
Pécs MJ Város esetében a 2017. évi adókoncepció akkor lenne helyes, ha valamennyi adónemben az adómértékek csökkennének, és az kivetett jogcímek száma nem haladná meg a megyei jogú városok átlagát.

2016. október 16.

Tímár Lajos
elnök

Baranya Megyei Prima Díj, immáron tizedik alkalommal!

November 11-én, ezúttal Komlón adták át a 10. Baranya Megyei Prima díjakat. A díjátadó gálának idén Komló volt a házigazdája.

A Prima Díjakat idén Pinczehelyi Sándor, Dr. Farkas Ferenc és Pilár Gábor kapták.








A magyarországi bérfelzárkózás tartalékai és korlátai - Palócz Éva írása

"Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értéket tekintve (1/a. ábra), Magyarország 2014-ben az EU-átlag 71%-án állt, jócskán lemaradva a középkelet-európai országok nagy részétől. Magyarország csupán Horvátországot, Lettországot, Romániát és Bulgáriát előzte meg az egy foglalkoztatottra eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP értékét tekintve."

A teljes dokumentum innen tölthető le!

Versenyképesség. munkaerőhiány, járulékcsökkentés

"Nem egyszerű téma, de milliókat érint. Az ember egy teljes harmadával kevesebb bért kap kézhez, mint amennyi a fizetése. Adott egy 181 ezer forintos nettó bér, tehát ennyi kap kézhez az ember, miután befizette az összes adót és járulékot a jelenlegi magyar átlagbérnek megfelelő 272 ezer forintos bruttó fizetéséből. A munkáltató viszont további, majdnem 80 ezer forintot fizet az államnak, neki tehát ez a bér 350 ezer forintjába kerül. Tehát ön egy forintot kap, munkáltatója kettőt fizet. Ez a kettőt fizet, egyet kap. Mit és hogyan kellene változtatni, és mivel járhat ez a folyamat?"

Kiss Endre Pro Comitatu díjat kapott!

Országos címzetes elnökségi tagunk, korábbi megyei elnökünk és országos küldöttünk Pro Comitatu díjat vehetett át.
Mint azt Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke facebook-bejegyzéses indoklásában írta, az elismerést Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnöke a helyi kultúra és civil kezdeményezések terén végzett kiemelkedő munkája, illetve a megyei kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében tett tevékenysége elismeréséül.

A VOSZ Baranya Megyei Szervezete nevében is gratulálunk!

Versenyképességet javító szervezet létrehozását javasolja a VOSZ

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szeptember 13-i ülésén tárgyalta a Gazdaságpolitikai Bizottság előterjesztését az ország versenyképességét jelentősen elősegítő intézményrendszer megalapozását szolgáló, az ez irányú nemzetközi tapasztalatokat is bemutató tanulmány alapján.

A VOSZ Elnöksége megvitatta az előterjesztést és határozatot hozott:
A VOSZ megállapítja, hogy az ország fejlődőképességének egyik kulcspontja a versenyképesség javítása. Nemzetközi tapasztalatok szerint ennek fontos motorja a kormányzati és szakmai támogatással bíró versenyképességet javító szervezet létrehozása és céltudatos működtetése.
Az Elnökség javasolja, hogy a VOSZ a Gazdaságpolitikai Bizottság vezetésével dolgozzon ki javaslatot a versenyképességet javító szervezet létrehozására és javaslatát jutassa el a Nemzetgazdasági Miniszternek és a Miniszterelnöknek.
Határidő: 2016. október 31.