A Határátkelő Blog írása.
Kisebb vihart kavart az az írás, melyben azt próbáltam megnézni, mennyivel drágább külföldön az élet. (Most azt hagyjuk, hogy egyes kommentek szerint semmi perc alatt kis híján a Habony-média flottájának egyik tagja lett a Határátkelő, hiszen két nappal később már megint Soros-ügynökké lett a blog – ez már csak így megy.)
Akkor többen kifogásolták, hogy a posztban miért nem szerepelnek a fizetések is (egyébként azért nem szerepeltek, mert voltaképpen az egésszel csak annyit lett volna a cél, hogy ismét felhívjam a figyelmet arra, senki ne a magyar pénztárcájához hasonlítsa a külföldön beígért kereseteket, mert az félrevezető lehet), úgyhogy arra gondoltam, ma lássuk, milyenek a magyar kereseti viszonyok a némettel és a régió többi országával összehasonlítva.
Ehhez az Európai Szakszervezeti Szövetség magyar kutatója, Galgóczi Béla tanulmányát hívom segítségül, és előre szólok, hogy értelemszerűen nem lesz teljes a kép (már csak azért sem, mert az általa feldolgozott legfrissebb adatok 2015-ösek, és azért azóta történt egy s más), de a folyamatokat szerintem jól ábrázolja.
Ha röviden szeretném összefoglalni a tanulmány megállapításait, akkor azt mondanám: bár a magyar sajtó jelentős részéből az ömlik az emberekre, hogy Magyarország hasít és folyamatosan zárkózik fel, azok a fránya adatok megint mást mutatnak, nevezetesen azt, hogy ahelyett, hogy közelítenének a magyar bérek a nyugat-európai keresetekhez (legalábbis a némethez), inkább nő a szakadék.
Akkor többen kifogásolták, hogy a posztban miért nem szerepelnek a fizetések is (egyébként azért nem szerepeltek, mert voltaképpen az egésszel csak annyit lett volna a cél, hogy ismét felhívjam a figyelmet arra, senki ne a magyar pénztárcájához hasonlítsa a külföldön beígért kereseteket, mert az félrevezető lehet), úgyhogy arra gondoltam, ma lássuk, milyenek a magyar kereseti viszonyok a némettel és a régió többi országával összehasonlítva.
Ehhez az Európai Szakszervezeti Szövetség magyar kutatója, Galgóczi Béla tanulmányát hívom segítségül, és előre szólok, hogy értelemszerűen nem lesz teljes a kép (már csak azért sem, mert az általa feldolgozott legfrissebb adatok 2015-ösek, és azért azóta történt egy s más), de a folyamatokat szerintem jól ábrázolja.
Ha röviden szeretném összefoglalni a tanulmány megállapításait, akkor azt mondanám: bár a magyar sajtó jelentős részéből az ömlik az emberekre, hogy Magyarország hasít és folyamatosan zárkózik fel, azok a fránya adatok megint mást mutatnak, nevezetesen azt, hogy ahelyett, hogy közelítenének a magyar bérek a nyugat-európai keresetekhez (legalábbis a némethez), inkább nő a szakadék.
